Dunaújvárosi Sárkányok Kosárlabda Sportegyesület

Pest Megyei U14 bajnokság – fantasztikus mérkőzések!

Aki ma nem volt ott, két élményteli mérkőzésről maradt le!

2015-10-03 Dunaújváros, Széchenyi Gimnázium

Pest Megyei U14 Bajnokság

Röviden:

Sárkányok – Dunaújvárosi Főiskola Diáksportegyesület 66-67 (19-16, 8-18, 15-15, 24-18)

Pontsz.: Bak Máté 23, Bozsik Vilmos 22, Benkovics Gábor 21.

Sárkányok – Diósdi Fiókák 103-104 (22-41, 19-30, 26-14, 36-19)

Pontsz.: Bak Máté 37, Benkovics Gábor 32, Bozsik Vilmos 30, Csató Tamás 2, Hutterer Hella 2

Bővebben

Két rendkívül izgalmas mérkőzést játszott ma az új U14-es csapatunk. Mindkét mérkőzés az utolsó másodpercben dőlt el… Borzasztóan büszkék vagyunk a gyerekekre, hiszen ma a 12 játékosból hatan 2004-es születésűek voltak (ez a 2001-es születésűek bajnoksága).

Először a DFDSE csapatát fogadtuk. Látszott, hogy a fiatalabb játékosaink izgulnak, gyakran lemaradtunk az emberünkről, a befutásokkal problémáink voltak. Bozsik Vili és Bak Máté összjátéka ettől függetlenül megnyerte nekünk a negyedet, bár rengeteg az egyéni technikai hiba (19-16).

A második negyedben nem játszottunk jól, túl gyakran egyénileg akartuk megoldani, nem vártuk meg egymást, nem játszottunk együtt. Így ezt a negyedet el is buktuk 10 ponttal. (8-18).

A harmadik negyedben összeállt a “kezdő ötös”, kezdtünk araszolni visszafelé, át is vettük a vezetést, ám ekkor játékunk szétesett, türelmetlenül játszottunk, nem úgy, ahogy megbeszéltük. A negyed végére az ellenfél még mindig 7 ponttal vezetett (15-15).

A negyedik negyedben ismét behoztuk, átvettük a vezetést, és ezután fej-fej mellett voltak a csapatok. Több játékos is kipontozódott már a mérkőzésből fölösleges faultok miatt. 66-66 volt az állás, amikor Benkovics Gábor 10 másodperccel a mérkőzés vége előtt két büntetődobást kapott. Az ellenfél időt kért, megbeszéltük, hogy Gábor bedobja, a többiek maradnak hátul védekezni (a leindításokkal egész mérkőzésen problémáink voltak). Gábor a második büntetőjét be is dobta, 67-66. Az ellenfél hozta a labdát, kivédekeztük, nyertünk egy ponttal. Vagyis nem. Ujjongásaink közepette kiderült, hogy a jegyzőkönyvvezető és az eredménykijelző kezelője között félreértés történt, nem 66-66 volt az állás, hanem 67-65 az ellenfél javára, így a stratégiánk is, amit megbeszéltünk, alapból hibás volt. Tehát végül így vesztettünk egy ponttal 66-67.

A torna második mérkőzésén a Diósdi Fiókák simán legyőzték a főiskolai csapatot, körülbelül 40-50 ponttal, így második ellenfelünk nagyon erősnek tűnt, a gyerekeken megint látszott, hogy tartanak az ellenféltől.

Az első negyedben védekezésünk megint rossz volt, nagyon könnyen befutottak a hátunk mögött, simán leindítottak minket. Túl lassan indultunk vissza védekezni, turisták voltunk a pályán. Egyedül Benkovics Gábor teljesítménye (20 pont) tartott minket valamennyire még a meccsben. (22-41).

A második negyed sem volt sokkal jobb, a zárás-leválások Vili és Máté között nem mentek jól, a védekezésünk még mindig nagyon lyukas volt. (19-30)

Így az első félidő után 41-71 volt az állás. Próbáltuk bíztatni a gyerekeket, hogy lényegtelen, mindenki fog játszani, csak játsszunk jól, figyeljünk az alapokra.

A harmadik negyedben megint összeálltak a kezdők, és kezdtünk araszolni vissza. Szép, fegyelmezett támadásokkal, sokkal hatékonyabb védekezéssel 12 pontot sikerült visszahoznunk (26-14).

Az ellenfél 18 ponttal még vezetett, s bár éreztem, hogy megfordíthatjuk a mérkőzést, Gábornak pihennie kellett, mert nagyon fájt a térde, és egyébként is megígértem, hogy mindenki játszani fog. És még hogy! Mindegyik kis manó fantasztikusan, félelem nélkül játszott, sokkal jobb védekezést alakítottunk. Bozsik Vilmos “megőrült”, sorra “lopta” a labdákat, és amikor nem cselezett ki 3-4 ellenfelet, szépen, fegyelmezetten játszottunk zárásokból.

30 másodperccel a vége előtt az ellenfél előnye már csak 2 pont volt (101-103). Ők hozták a labdát bedobásból. Vili azonnal megszerezte a bedobást is, végignyargalt, és kiegyenlített (103-103). Az ellenfél újra hozta a labdát, nem emlékszem, hogy mellédobták, vagy Vili ezt is elszedte, de kb. 10 másodperccel a vége előtt ismét mi támadtunk. Itt hiba történt, túl távolról, túl hamar dobtuk rá a labdát, és még 5 másodperc volt hátra, az ellenfél támadhatott. 3…2…1…, a 14-es számú játékosuk a felezővonal környékéről rádobda a labdát. Sajnos egyik játékosunk túl közel volt hozzá, talán még oda is nyúlt, (bár saját bevallása szerint nem ért hozzá) az ellenfélnek 3 büntetődobást ítéltek úgy, hogy a játékidőnek már vége volt.

Az elsőt be is dobta, elég volt így. (103-104)

Nyilván Nagy volt a csalódás, de fantasztikus teljesítményt nyújtottak a gyerekeink mindkét meccsen. Két mérkőzést egymás után egy ponttal elveszteni, ráadásul U14-ben úgy, hogy 103 pontot dobtunk, nagyon rikta. Le a kalappal, óriásiak voltak a gyerekek. Reméljük, hogy a hibáinkból tanultunk, és a következő fordulóban is ilyen akarattal, ekkora szivekkel fogunk játszani!

 

You must be logged in to post a comment Login