Dunaújvárosi Sárkányok Kosárlabda Sportegyesület

Csépányi Zalán NB1-be igazolt!

Újabb sikerről számolhatunk be: miután a nyáron két tehetségünk az ALBA Fehérvár akadémiájára került, most szeptemberben néhány hét próbajáték után a 20 éves tehetség, Csépányi Zalán az NB1B Piros csoportban játszó Salgótarjánhoz szerződött át. Óriási siker ez természetesen Zalánnak, aki ezért sok éven keresztül keményen dolgozott, valamint az egyesületünknek és Dunaújvárosnak, hogy NB1-es, fizetett kosárlabdázót nevelt ki Zalán személyében.

Zalánnal vezetőedzőnk, Boda Gábor interjút készített:

BG: Vasárnap este van, most értetek vissza edzőmérkőzésről. Hogy ment?

CSZ: Jól ment, nyertünk. 12 percet játszottam, egyértelmű, hogy az idén még nem a pontszerzés lesz a feladatom, hanem itt eddig védekezésben fejlődtem a legtöbbet.

BG: Mi az oka annak, hogy ez alatt az időszak alatt ilyen sokat fejlődtél védekezésben?

CSZ: Mert nagyon keményen dolgozok edzéseken. Bizonyítani akarok az edzőnknek, az egyesületnek, hogy van helyem itt. És igyekeztem minél jobban és jobban védekezni. Az edzéseken odafigyelek nagyon.

BG: Mivel te vagy az első NB1-es játékosunk, nyilván példakép vagy egy csomó gyerek előtt, akik Dunaújvárosban kosaraznak. Mi a fő különbség a dunaújvárosi NB2-es vagy megyei csapat között és egy NB1B Piros csoportos csapat között – azon kívül, hogy a játékosok sokkal magasabb színvonalúak?

CSZ: Például az edzések, hogy nem csak 4-5 edzésünk van, hanem napi 2-3. És a hajtás sokkal jobb az edzésen, sokkal gyorsabb az egész folyamat. Nem szabad lazsálni az edzésen.

BG: Hogy érzed, vannak olyan dolgok, amikre itt nem lettél felkészítve, és ott előlről kellett kezdeni, hogy megfelelj a színvonalnak?

CSZ: Nem, ilyen szinten fel lettem készítve, nem volt új dolog.

BG: Itt Dunaújvárosban te voltál a legelsők között nálunk, ott voltál a legelső edzésünkön 2010-ben. És azóta eltelt 10 év, és abból a csoportból, akik a legelején ott voltak, felnőttig te vitted végig, Matucza Gyuszi és Bozsik Vili. Katona Kristóf is, aki szintén nagyon ügyes, de ő később jött be. És persze mások is, de rajtatok kívül mindenki előbb-utóbb abbahagyta. Szerinted mi az oka annak, hogy ilyen sokan befejezik, de te kibírtad végig. Mi az, ami megkülönböztet téged tőlük?

CSZ: Hát szerintem az akarat meg a kitartás. Nekem abszolút megtetszett a kosárlabda, és abszolút szerettem csinálni, és még mindig szeretem is csinálni. Nekem ez lett az első, hogy ebben szeretnék elérni valamit. És szerintem másoknak nincsen meg ez, eljönnek edzésre, de nem érzik úgy, hogy ebből lehet valami, és ezért abbahagyják.

BG: Szerintem te egy fantasztikus példakép vagy, mert először is: NB1-be nagyon nehéz bejutni, országos szinten. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ehhez akadémiára kell járni, de te bebizonyítottad, hogy egy kisebb klubból is meg lehet valósítani ezt az álmot, úgy hogy valaki mondjuk még csak nem is átlagolt heti öt edzést, mert ezt nem minden évben tudtuk nektek biztosítani. Szerinted miért van az, hogy ez neked sikerült, vagy esetleg kompenzáltad-e ezt, hogy kevesebb edzésed volt, egyéni munkával?

CSZ: Szerintem az is közrejátszott, hogy volt nagyon sok nyár, amikor én jártam gyakorolni, külön edzésekre is, a hétköznapokban is ha lehetett, ott maradtam még edzés után egy órát, fél órát dobálni. Ezek is rájátszottak, plusz még egyszer: az akarat, hogy én szeretem ezt csinálni, és el akarok érni belőle valamit.

BG: Most egy csomó kis kosaras fel fog tudni nézni rád itt Dunaújvárosban, mivel neked sikerült megvalósítani, NB1-be kerültél. Van-e valami üzeneted nekik, jó tanács, hogy nekik hogyan sikerülhet?

CSZ: Azt mondanám nekik, hogy ne hagyják abba, csinálják, vállaljanak plusz munkát, tehát plusz edzésekre gondolok. Csinálják, mert ha szeretik csinálni és van bennük valami tehetség, akkor szerintem el lehet érni valamit. Csak akarat kell. És mindenért meg kell szenvedni, meg kell izzadni.

BG: Igen, hát erre te példakép vagy, az biztos. Utolsó kérdés: mi a legjobb élményed innen, a Dunaújvárosi Sárkányoktól, ebből a tíz évből, amit itt töltöttél nálunk?

CSZ: Sok van. Nagyon élveztem az egész csapatot, nagyon szerettem. Az összhangot, az összetartást, magát az egész egyesületet, magát is, mint edző, mert tényleg nagyon kedves, normális, nagylelkű edző, plusz… szerettem az egészet; nekem nagyon tetszett az egyesület, én szerettem.

BG: Jól van. Nagyon-nagyon sok sikert kívánunk neked NB1-ben, követni fogunk, és reméljük, hogy néha benézel hozzánk, ha itthon jársz!

CSZ: Köszönöm szépen! Mindenképpen, ha haza tudok menni és lesznek meccsek, bejövök szurkolni!

You must be logged in to post a comment Login